A csapból is flow folyik – de mi az valójában?

2. boldogságépítő szokás: a flow átélése

Ma már úton-útfélen találkozhatunk a szóval: flow élmény. Vajon egy újabb trendi jelenség, csupán múló divat társalgás közben azt emlegetni, mikor vagy mitől voltunk flow-ban? A válaszom határozott nem. Ahogy a következőkből kiderül, a flow érzése igazi szupererővel ruház fel bennünket, fejlődésünk hajtómotorja és a tartós boldogság forrása lehet. Lássuk hát, hogyan!

Ha igaz az, amiről a korábbiakban beszéltünk, vagyis a mások legyőzése iránti vágy (azaz a második boldogság-bűn) egyetlen haszna, hogy segít bizonyos dolgokat elvégezni, viszont minden másra, pl. a boldogságra és sikerre is negatív hatással van, akkor nagyon úgy tűnik, ideje megszabadulni tőle, és más módját találni, hogy magunkat motiváljuk. A legfontosabb kérdés tehát: van egyáltalán bármi más, ami legalább annyira képes ösztönözni bennünket. mint a versengés, s ha igen, mi az – mi lehet a második bűn ellenszere?

Megszületik a flow fogalma

A kulcs megtalálásához kicsit vissza kell menni a történelemben. 1946-ban, a 2. világháború után nem sokkal megjelent Viktor Frankl könyve (a későbbi magyar kiadás címe: …és mégis mondj igent az életre!), mely azóta a világ egyik legismertebb könyvévé vált, illetve a Time magazin a 20. század 100 legjobb könyve közé sorolta. Mit is lehet tudni az írójáról? 1942-ben Viktor Frankl nagyon sikeres, ünnepelt orvos és terapeuta volt Bécsben. Azonban ugyanezen év őszén feleségével, szüleivel, testvéreivel együtt először gettóba, majd különböző koncentrációs táborokba hurcolták. Három évet töltött fogságban, mire kiszabadult, várandós felesége és szülei sem éltek. Könyve a táborokban átélt borzalmakról, illetve Frankl tapasztalatairól szól. Egyik legfontosabb megállapítása szerint az emberek abban különlegesek, hogy nem lehetnek boldogok anélkül, hogy életüknek legyen valami értelme. Sőt, azt állítja, hogy még a koncentrációs táborban átélt, embert próbáló, szörnyű körülmények között is lehet az életünk kiteljesedett, ha látjuk a szenvedésből származó értelmet. Lehet, hogy éppen nem vagy boldog az anyagi, testi jólét terén, igazából az élet ebben az értelemben néha nagyon fájdalmas is tud lenni, mégis úgy találod, érdemes élni.

Ugorva egyet az időben elérkezünk a 70-es, 80-as évekhez, amikor Csíkszentmihályi Mihály vetette teszt alá Frankl fenti megállapítását. Legismertebb tanulmányaiban az Experience Sampling Method-ot (Élményértékelő Mintavételi Eljárás) alkalmazta, hogy kiderüljön, mikor a legboldogabbak az emberek, és mennyire fontos a boldogsághoz valami értelmes dologgal foglalkozni. Kutatása (melyet itt most nem részletezek) teljes mértékben igazolta Frankl elképzelését, Csíkszentmihályi azonban nem állt meg itt. Megpróbált találni néhány közös jellemzőt a kísérlet résztvevői által leírt élmények között, melyek a teljesen különböző háttérrel rendelkező, művészektől üzletemberekig, tudósoktól munkásokig nagy skálát lefedő emberek, értelmesnek találtak. Hogy ezekre a tapasztalatokra hivatkozni tudjon, a flow (=áramlás) kifejezését kezdte használni.

A flow élmény jellemzői

Tedd fel magadnak a kérdést, mi jut eszedbe, ha az áramlás, áramlat szóra gondolsz? Könnyen előfordulhat, hogy egy csendes erőt sugárzó folyó képe tűnik fel. Tudja, merre halad, és könnyedén kikerüli az akadályokat, elérje célját. Ugyanakkor láthatóan nem zavarodik vagy torpan meg attól, hogy ezekkel az akadályokkal szembe találja magát. Az a helyzet, hogy bizonyos értelemben pontosan ezt érzed, mikor a flow élményében van részed. Egyfajta csendes kontrollt, erőt vagy magabiztosságot tapasztalsz. Tisztán látod, mit és hogyan akarsz elérni, de nem zavarodsz össze, mikor akadályokkal szembesülsz.

Csíkszentmihályi professzor hat jellemzőt azonosított a flow élményéhez kapcsolódóan, melyek közül most hármat említek meg.

1. Időérzékelés

A flow első jellemzője a megváltozott időérzékelés. Mikor flow élményben van részünk, gyakran úgy érezzük, az idő valahogy lelassult – amikor viszont vége van, könnyen úgy találhatjuk, hogy az idő elröpült. Jó példa lehet erre akár egy teniszmeccs is. Amikor készülsz, hogy fogadd a következő szervát, egyfajta időcsavarba kerülsz. Úgy tűnik, mintha minden lassított felvételben történne. Sokkal élesebben látod a labdát, mint bármikor máskor. És mivel minden belassult, több időd van, hogy jól végezd el az ütést. Úgy érzed, olyan labdát is elérsz, amit máskor nem tudnál, és bár gyorsabban mozogsz, és nagyobb területet jársz be, mint szoktál, mégsem érzed magad kimerültnek, mivel mozdulataid hatékonyabbak. De nem csak hatékonyabbak, hanem áramlóbbak és művészibbek akárcsak egy táncosé. Lehetnél akár Neo is a Mátrixból, miközben a golyók elől hajladozik. Amikor vége a játéknak, és órádra nézel, akkor döbbensz csak rá, hogy sokkal tovább tartott, mint hitted. Hogy telhetett el három óra – és még a megbeszélt ebédről is megfeledkeztél?

2. Öntudat hiánya

A flow második jellemzője az öntudat hiánya. Amikor flow élményben van részed, annyira feloldódsz a tevékenységben, hogy nem marad felesleges kapacitásod annak értékelésére vagy bírálatára, hogyan végzed az adott dolgot. Tudod, ez az a kis hang az agyad rejtett zugában, ami mindig bírálja és méricskéli, mit hogyan csinálsz, és folyamatosan mondogatja: Ez az, most igazán jó voltál! vagy Na, most szúrtad el teljesen! Ha flow-ban vagy, a hang eltűnik – nem marad rá semmi plusz energiád.

3. Intenzív összpontosítás a jelen pillanatra

A flow élmény harmadik jellemzője tulajdonképpen az első kettőből ered. Ez a tulajdonság a jelen pillanatra való intenzív összpontosítás. Képzeld el, hogy hegyet mászol, mikor egyszer csak megtapasztalod a flow-t. Talán a terved az volt, hogy megmászod a csúcsot, ahol majd a barátoddal fogsz piknikezni. A flow állapotában azonban nem erre a végcélra koncentrálsz, helyette teljes figyelmed a következő lépésnek szenteled. Ez lehet a következő fogás a sziklafalon, a megfelelő kitámasztás keresése, vagy, hogy csúsznak az ujjaid, esetleg a bokrok az út mentén – de semmiképp sem az, mit fogsz majd tenni, ha felértél. Csak a jelen pillanatra fókuszálsz, a következő részfeladatra vagy rész-részfeladatra, melyet el kell végezned.

Van még valami igazán érdekes a flow-val kapcsolatban. Hangozhat bármilyen ezoterikusnak vagy akár misztikusnak, ez egy olyan élmény, melyet szinte mindannyian megtapasztaltunk már. Származhatsz Japánból, Dániából vagy Mexikóból. Lehetsz öreg vagy fiatal, nő vagy férfi, muszlim vagy szcientológus – egyáltalán nem számít. Úgy tűnik, a flow-t mindenki átéli valamikor, ettől is gyönyörű a dolog. De nem csak ez a szép benne, hanem az is, hogy szinte bármikor átélhetjük, ha akarjuk. Hogyan? Ha megértjük, mi vezet flow-hoz.

Mikor és mi váltja ki a flow-t?

Gondolj még egyszer a teniszmeccsre! Mit gondolsz, mikor valószínűbb, hogy átéled a flow-t – ha a partnered sokkal jobb, vagy ha sokkal rosszabb nálad? Nos, a kutatásokból az derül ki, hogy egyik változat sem jó. Ha sokkal jobb az ellenfeled, akkor csak ideges leszel, ha viszont rosszabb játékos nálad, unatkozni fogsz. Talán úgy tűnhet, a legideálisabb, ha képességeitek megegyeznek – mégsem ez a helyzet. Akkor a legnagyobb a valószínűsége, hogy flow élményben lesz részed, ha ellenfeled egy hajszálnyival jobb nálad az adott területen. Bizonyos értelemben a flow hasonlít a jógához: túl kell nyújtóznod a komfortzónádon, de épp csak egy kicsit. Ha erőlteted, nagy fájdalmat okoz és ideges leszel tőle, ha viszont kényelmesen csinálod, nem fejlődsz és unatkozol.

Azonban nem minden szituációra igaz, hogy a rendelkezésre álló és a szükséges képesség egyezése automatikusan flow élményt okoz. Vegyük újra a teniszes példát. Amíg kezdő játékos vagy, és egy másik kezdő ellen játszol, valószínűleg olyan gyakran kiütitek a labdát a pályáról, hogy a flow kialakulásának esélye sincs. Azaz bármilyen flow-t is tapasztalnál, az élményt megzavarják a hosszú flow-mentes szakaszok. Amikor viszont mindketten remek játékosok vagytok, sokkal hosszabb ideig benne lehettek az érzésben. És ha igazán magas szintről beszélünk, mondjuk egy Djokovic-Federer partira gondolunk, a flow intenzitása már olyan erős, hogy még a meccset kívülről figyelő nézőket is magával húzza.

Azok az emberek, akik ezt az élményt megtapasztalhatják, igazán szerencsések. Nincs többé kétségük, mi is az életben a céljuk. Tudják, hogy a dolguk saját tehetségük kibontakoztatása, mely által újra és újra átélhetik a flow-t. Fontos megjegyezni: nem azt mondtam, tudják, mi az élet célja, hanem azt mi az ő céljuk az életben. Ki tudhatja egyáltalán, mi az, és van-e egyáltalán célja, értelme az életünknek? Viszont mindannyiunknak lehet valódi célunk, mégpedig képességeink kiteljesítése és a flow megtapasztalása.

Miként fokozza a flow a boldogságot?

Nézd meg a következő videót, melyben egy utcai festő, D Westry szerepel.

Ahogy láthattad, Westry flow-ban volt. Annyira koncentrált arra, amit csinál, hogy nem bírálta vagy minősítette magát. Mindeközben elég laza és nyugodt maradt, és végig élvezte a tevékenységet, amiben elmerült. Azt is megfigyelheted, hogy bár nyilvánvalóan nagyon tehetséges festő, hiszen fejjel lefelé lefestette Anderson Cooper portréját 90 másodperc alatt, emellett egyfajta showman is. Jól tudta, hogy nincs abban semmi izgalmas vagy szórakoztató, ha valakit a megszokott helyzetben ábrázolna – más szóval, D Westry tisztában volt vele, hogy képességei nagyobb elismerést váltanak ki, ha azokat szokatlan, érdekes módon teszi próbára. Ez történik, mikor flow-ban vagy. Folyamatosan fejlődsz, új és váratlan módokon növekedsz, új, kreatív, eredeti utakat találsz tehetséged kibontakoztatására.

A második dolog, ami miatt a flow fokozza a boldogságot, a karizmához köthető. Ehhez ismét egy videót mutatok, ezúttal egy olyan művészről, akiről nagy valószínűséggel hallottál már. Susan Boyle 2009-ben szerepel a Britain's Got Talent műsorában, ezt követően vált világszerte híressé.

Talán Susan lenne az első, aki elismeri, nem tartozik a legvonzóbb külsejű emberek közé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy – a videón is jól láthatóan – a közönség és a zsűritagok az előadás kezdetekor elég elutasítóak voltak. És mi történt? A dal végére a tenyeréből ettek. Ez történik velünk, mikor intenzív flow élményben van részünk: természetes módon válunk sokkal karizmatikusabbá. Nem kell ehhez tehetségkutató, magunk is megtapasztalhattuk már, mikor valamit igazán jól csináltunk. Talán egy jó tánc során, vagy remek prezentáció előadásakor, de lehetett egy csattanós vicc elmesélése vagy valami ízletes étel elkészítése – bármi legyen is a tehetséged, ha megmutathatod és élvezed, az emberek ösztönösen attraktívabbnak látnak.

Mi ennek az oka? Csíkszentmihályi Mihály szerint többek között az, hogy a flow nem zéró összegű játszma, ellentétben minden más versengéssel. Például ha sok pénzem van, azt jelenti, másnak meg kevesebb, illetve csak akkor érzem jól magam, ha nekem több van. Igaz ez az összes külsődleges szempontra, legyen az presztízs, hírnév, szépség stb. A flow élményéhez viszont nincs arra szükség, hogy valamiben a többieknél különb legyél. A flow nem véges forrás, nem mások kárára éled át – éppen ezért láthatnak olyankor vonzónak téged. Ha a saját flow élményre törekszel, a többiek nem érzik magukat fenyegetve, hiszen ők is megélhetik a sajátjukat, és a kettő nem egymás kárára történik.

Miként fokozza a flow a sikert?

Ahogyan egy korábbi bejegyzésben említettem, a fölény kergetése ronthatja a teljesítményed, különösen intellektuális és kreatív feladatok esetén. Mégis oly sokan úgy érezzük, a versengés nagyon fontos, sőt, talán a legfontosabb összetevője a sikernek. A valóság azonban az, hogy siker leglényegesebb kulcseleme, megvan-e a kritikus mennyiségű flow élményünk. A kutatások azt mutatják, hogy ha 10 000 órányi vagy több flow élményben volt részünk egy adott területen, akkor válunk annak mesterévé, legyen szó akár vitorlázásról, írásról, főzésről vagy például a meditációról.

Mi erre a bizonyíték? Ha a többiek legyőzésére való törekvés önmagában elegendő lenne a sikerhez, akkor Michael Jordan, aki híres volt versengő hajlamáról, és erős késztetést érzett, hogy a legjobb legyen, bármibe fog, ugyanolyan sikeres tudott volna lenni baseballban, mint kosárlabdában. Talán nem olyan ismert tény nálunk, de a 90-es évek közepén Jordan baseball játékosként kívánta profi karrierjét levezetni. Ehhez legalább olyan keményen dolgozott, mint annak idején kosárlabdában, mégsem jutott sehova. Ennek két oka volt. Egyrészt a képességei valószínűleg jobban megfeleltek a kosárlabdának, másrészt viszont nem töltött el annyi időt a baseball készségei kifejlesztésével, mint a kosárlabdás gyakorlatával. Ebből is látszik, hogy a szupererő, mely sikerre visz bennünket, a flow.

Nincs is más dolgunk tehát, mint kitalálni, miben akarunk sikeresek lenni, minek akarunk a szakértőjévé válni – de lehetőleg ne a sörivás bajnoki címére pályázzunk! Nem mindegy, mire akarjuk azt a 10 000 órát szánni, ami átszámolva nagyjából 10 évet vesz igénybe. Senki nem ígéri, hogy könnyű dolog valamiben mesterré válni, de mindenképpen megéri az erőfeszítést, hiszen a szakértelem, a kompetencia egyik legfontosabb célunk az életben, és ha ezt elérjük, tartósan boldoggá tesz.

Összegzésképpen megismétlem, a flow élmény három okból fokozza boldogságunkat:

• a flow állapota önmagában élvezetes, örömteli élmény

• a flow átélésekor karizmatikusabbak, szerethetőbbek vagyunk

• a flow segít a fejlődésben, abban, hogy egy terület mesterévé váljunk

Ez utóbbiból következik, hogy mivel a flow egy adott tudás szakértőjévé tesz, nem csupán a boldogságunkat, de a siker lehetőségét is növeli.

Oké, ez mind elég jól hangzik – de honnan tudjam, miben válhatok mesterré? Jogos a kérdés, és nem könnyű megválaszolni. Ahhoz el kell mélyednünk önmagunkban, elő kell csalogatnunk a bennünk élő gyermeket. Legtöbben gyerekkorunkban még elég jól tudjuk, mik szeretnénk felnőttként lenni. Arról álmodunk, hogy mozdonyvezetők vagy tűzoltók leszünk. De az évek során, miközben lassan felnövünk, szem elől veszítjük szenvedélyünket, és valami praktikus szakmában kötünk ki. Olyan munkát vállalunk, amivel kifizethetjük a számlákat és kenyér kerül az asztalra – de nincs benne szívünk-lelkünk. Az élet elveszíti varázsát és izgalmát. Automatává válunk, ha olyan munkát végzünk, melyet nem találunk értelmesnek vagy lebilincselőnek. Az a helyzet, hogy egyszerűen nem tudunk maradéktalanul boldogok lenni anélkül, hogy a flow élményében rendszeres részünk lenne. És nem tapasztaljuk meg a flow-t rendszeresen, ha nem találunk valamit, amit igazán élvezetesnek és megfelelő mértékben kihívásnak tartunk.

Ez most elég reménytelennek tűnhet, de semmi okod a csüggedésre, a cikksorozat folytatásában szó lesz arról, mit tehetsz első lépésként a flow érdekében.